XII. Szakmai Nap - Összefoglaló
- 2025.01.09. 16:30
- Szűcs András
Új helyszínen, a fővárosi HUN-REN Research Centerben került sor a XXI. Szakmai napra, amit a Jégkorong Módszertani Központ immár a Magyar Jégkorong Szövetséggel és a Nemzetközi Jégkorong Szövetséggel közösen szervezett.
Az egész napos rendezvényen előadott a női válogatott szövetségi kapitánya, Pat Cortina, az MJSZ sportigazgatója, Kovács Attila, valamint erőnléti edző, táplálkozástudományi szakértő és az IIHF regionális instruktora is.
Újabb tudományos helyszín vonódott be: a Jégkorong Módszertani Központ (JMK) XII. Szakmai napjának Budapesten a HUN-REN Research Center adott otthont szerdán. A mostani rendezvény újdonsága, hogy immár a Magyar Jégkorong Szövetséggel (MJSZ) együttműködésben, sőt, ezúttal a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) oktatási programjaihoz is kapcsolódva szerveződött. Ennek keretében a hivatalos megnyitót Szabó J. Bence, az MJSZ főtitkára tartotta, majd az IIHF regionális fejlesztési instruktora, Marko Valencic következett.
Szabó J. Bence a megnyitójában elmondta, hogy a mostani Szakmai nap az első, amely már valóban az MJSZ és a JMK összehangolt munkája révén jött létre.
„Folyamatos rohanásban vagyunk, nincs idő értékelni, hol is tartunk – a mostani témák kicsit lelassíthatják ezt a rohanást, lehetőségünk nyílik jobban elmélyülni a témákban” – mondta Szabó J. Bence, kiemelve, hogy a következő előadások egyik legfontosabb témája, hogy az MJSZ fegyelmi bizottsága elé kerülő ügyek száma növekvő tendenciát mutat, amit fontos észlelni és értékelni, egyúttal közösen átvenni, miként kezelhető a helyzet és főként miként előzhető meg.
Marko Valencic az IIHF „Ice26” névre keresztelt stratégiáját mutatta be elsőként, amely az innováció, az együttműködés és a növekedés címszavai köré csoportosul. Hangsúlyozta a nemzetközi szövetség alapelveit is, amiből a szervezet az összes tevékenységét levezeti, ezek a következők: integritás, tisztelet, szenvedély és közösség.
Ide tartozik, hogy immár az összes vb-szervezőnek fejlesztési eseményt is kell rendeznie a világbajnokság mellé, ami a két nem összes korcsoportjának összes divízióját nézve jelentős továbbképzési lehetőséget biztosít. Ekként jött létre az IIHF, az MJSZ és a JMK hármas szervezésében a mostani Szakmai nap, ami tehát illeszkedik az IIHF oktatási törekvéseihez, amik kiegészülnek az IIHF Skills4All webinar-sorozatával, majd a férfi A-csoportos világbajnokság alatt és helyszínén tartandó Coaching Symposiumban csúcsosodik ki. (A webinarokról is tettünk már említést a JMK Jégkorong szakmai szemle korábbi számaiban, akárcsak az éves edzői szemináriumról – ezen szemle összes száma elérhető pdf-formátumban itt.)
Ezután az MJSZ sportigazgatója, Kovács Attila következett a sportszerűség és tisztelet kritikus témáját kifejtve. Ő is megjegyezte, hogy sajnálatosan nemcsak a fegyelmi bizottság elé kerülő ügyek száma, hanem az ezek nyomán kiszabott büntetések mértéke is növekszik – ezt a trendet mindenképp vissza kell fordítani. A logikus következtetést a sporttudomány is alátámasztja, hiszen kutatási adat bizonyítja, hogy például az észak-amerikai utánpótlás-csapatoknál, amelyek figyelnek a sportszerűségre, 15%-kal nagyobb a megtartási képesség, továbbá a kevesebb büntetést kapó csapatoknál statisztikailag is kimutathatóan növekszik a győzelmi esély.
Ezért különösen fontosak az olyan kifejezések és az általuk leírt viselkedésforma, mint az integritás, az egyenlőség, a csapatmunka, a sportszerűség és tisztelet az ellenfelek iránt. Kovács Attila a tiszteletre külön is kitért, hiszen ez nemcsak a játékosok, hanem az ellenfelek, a kollégák, a játékvezetők és saját magunk irányába is fontos. Kiemelte azt is, hogy a szezonból hátralévő részre – amelyben csak nőni fog a tét – kimondottan kérik a játékvezetőktől, hogy a sportszerűtlen magatartással szemben zéró toleranciával járjanak el, továbbá mindenki kerülje a szükségtelenül durva, agresszív játékot, amit világosan meg kell különböztetni a szabályos ütközésektől.
Bernáth Imre, a FEHA19 erőnléti edzője a mobilizációról mint megelőzési eszközről adott elő – gyakorlati példákat is bemutatva –, Martin Cupka szlovák sporttáplálkozási szakértő pedig rögtön két témáról értekezett: a hatékony regenerációról, illetve a sporthoz kapcsolódó táplálkozástudományról. A regeneráció témájában kiemelkedően fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, egyértelműen ez áll a prioritási lista élén, kivált, hogy nemcsak hatékony, de nem is kerül semmibe. Viszont tényleg kritikus, mert a kutatási adatok szerint a profi játékosok több mint fele nem alszik 7 órát, 28% álmoskás nappal, 38% horkol, ami mind alvászavarokra utal.
Cupka szakmai összegzése szerint az alvás három legnagyobb ellensége az alkohol (mert növeli a nyomást, megszakítja a REM-fázisokat és lassítja a regenerációt), a koffein (mert 6-10 órába kerül, amíg teljesen kiürül a szervezetből, alkohollal még több idő alatt), és a számítógépes monitorokból, a telefon és a tévé képernyőjéből érkező kék fény (mert azt üzeni az agynak, hogy még fényes nappal van). Elősegítendő az elalvást, hasznos proteint enni alvás előtt (20-40 grammot 1-2 órával alvás előtt), valamint bevinni némi melatonintartalmat (meggylevet).
A szlovák szakember kifejtette azt is, hogy érdemes kialakítani rutinokat, amikkel ismételten jelezzük a szervezetnek, hogy lassan ideje a pihenésnek, mindezt pedig a sportolókkal is érdemes átvenni elejétől a végéig – itt ismételjük meg, hogy hamarosan a Szakmai napon látott-hallott összes előadás videója felkerül honlapunkra, így pontosan és részletesen befogadhatóak a gyakorlati tanácsok is.
Cupka ilyeneket a táplálkozásról is tett, egy 16.00-ra kiírt mérkőzéshez igazítva elkészítette egy teljes nap optimális étel-ital-beviteli tervét is. Alapvetésként fogalmazta meg, hogy előre kell készülni a fizikai terhelésre, az étkezésre és folyadékbevitelre, aminek potenciális pozitívuma a nagyobb passzpontosság, a hosszabb cserék, a magasabb átlagsebesség, az önbizalomnövekmény és a sérülésveszély-csökkenés is.
A sporttudományos blokkot Pat Cortina előadása követte, aki azt igyekezett megfogni, hogy mik a kiemelkedő (outstanding) játékosok fő stílusjegyei, illetve miként válhat valaki ilyenné? Előrebocsátotta, hogy kifejezetten élvezte a prezentációra felkészülését, mivel kirántotta abból az állapotból, amiben a legtöbb edző van, hogy kizárólag azon gondolkodik, miként nyerhető meg a következő mérkőzés.
„A kiemelkedő sem tökéletes, olyan egyszerűen nincs – viszont a maiak azt gondolják, tökéletesnek kell lenniük, méghozzá állandóan, talán a közösségi média hatása miatt. Meg kell értetni velük, hogy ha nem tökéletesek, az nem azt jelenti, hogy egyenesen rosszak is, és ha valaki nem tökéletes, még nagyon is lehet kiemelkedő” – fejtegette, rögzítve, hogy mindenki mást gondol bele a kiemelkedő játékos kritériumaiba. Lehet ez a technikai, a taktikai, az atletikus képesség, bizonyos X-faktor – ez pedig azt is jelenti, hogy nemcsak a gólkirály lehet kiemelkedő, ráadásul korosztályok tekintetében is változhat az összevetés. További, nem evidens tényezőként említette a munkamorált, a hozzáállást, a csapatközpontúságot, az értelmi és érzelmi képességeket, valamint az életsílust – csupa olyasmit, amit a vezető típusú játékosokról gondolunk.
„De vajon minden kiemelkedő játékos egyben vezető is? Nem feltétlenül. De ha nem vezető karakterű, akkor egyáltalán kiemelkedő-e?” – tett fel szándékosan filozofikus kérdést is, mielőtt kifejtette, hogy az arrogancia a kiválóság ellensége, hiszen a kiemelkedő játékosok tudják magukról, hogy jók, de azt is, hogy ezért mindennap tenniük kell.
Megemlítette azt is, hogy a következetesség is erény, és nem csak azt takarja, hogy folyamatosan keressük, amin javítani lehet, hanem azt is, hogy ha valamit jól csinálunk, akkor úgy kell folytatni is.
„Az átlagos játékos azt akarja, hogy hagyják békén, a jó játékos azt, hogy eddzék, a kiválóak pedig azt, hogy az igazat mondják nekik” – idézte egy NFL-edzőkolléga mondását, kiemelve, hogy a szenvedély elengedhetetlen, de például az utánpótlásban és főleg az alacsonyabb korosztályban nem a győzelmek, még nem is feltétlenül a jégkorong, hanem a játék iránt kell szenvedélyesnek lennie a játékosnak.
A napot panelbeszélgetés zárta Kovács Attila, valamint Pat Cortina, Martin Cupka és Marko Valencic részvételével. Ezen először a közösségi média hatásait vitatták meg: Marko Valencic rámutatott, hogy tíz-húsz éve éve a gyerekek még a szabadban játszottak, fát másztak, fociztak, stb., ezért egy edzőnek ma az is a dolga, hogy ehhez hasonló képességeket megtanítson, máskülönben a gyerekek aligha szerzik meg ezeket.
Pat Cortina azzal folytatta, hogy az oktatás a legfontosabb, és ez önmagunkkal kezdődik, mert a jelenség nem fog eltűnni, tehát meg kell tanulnunk, mert veszélyes üzem – ehhez Martin Cupka tette hozzá, hogy még profi sportolóknál is testképzavart okozhat, hogy nem úgy néznek ki, mint a tökéletes fotók a közösségi média-felületeken.
A záró gondolat a jégkorong jövője volt, kitérve arra, hogy számos sportágban született rövidebb játékidejű, kisebb pályán kevesebb játékossal művelt változat (labdarúgásban a futsal, kosárlabdában a streetball/3x3, röplabdában a strandváltozat), és már hokiban is teret nyer a 3x3-as játék. Minden abba az irányba mutat ugyanis, hogy több esemény (pl. gól), élmény, hatás, inger kell a figyelem fenntartásához – de azért remény is lehet, ehhez ismét Pat Cortina szolgáltatott alapot:
„Tekintve, hogy azért továbbra is a foci a legnézettebb sport a világon, talán a hokinak is van reménye – de lehet, hogy csökken majd a játékidő és ezért fontosak a körítő események a csarnokon belül.”
Az egész napos eseményt a résztvevők a szomszédos Tüskecsarnokban zárták a női U18-as világbajnokság Magyarország–Olaszország mérkőzésének megtekintésével.
Miként a korábbi Szakmai napok összes előadásának videója, úgy a mostani előadások is elérhetőek lesznek hamarosan a honlapunkon.