Előadás a Magyar Sporttudományi Társaság XX. Kongresszusán

  • 2023.06.09. 14:06
  • Nagy Attila

A veszprémi Pannon Egyetemen tartott rendezvényen Dr. Nagy Attila, a központ tudomány főmunkatársa az akadémiai tesztprotokoll első éves tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel.

Bevezetés
Magyarország Kormánya 545/2021. (IX. 24.) Korm. Rendelete a sportakadémiákról szóló 303/2019. (XII. 12.) Korm. rendelet módosítása alapján a Fehérvár Hockey Academy 19-et nevezte meg, mint sportági Módszertani Központ a jégkorongban. A központ az újonnan felállt akadémiai rendszeren belül egy olyan mérési rendszert dolgozott ki, mely segítséget nyújt minden érintettnek a sportolók megfelelő felkészítésében. A nemzetközi szinten történő előre lépéshez elengedhetetlen a sportolóink fizikális állapotának fejlesztése. Az utánpótláskorú sportolóknál megfigyelhető, hogy a sportolók fizikális erősödése (izomzat fejlődése) nagyobb magabiztosságot ad nekik a jégen, tehát ez a fejlesztés közvetve a mentális képességekhez fejlődéséhez is hozzájárul.

Anyag és módszerek
Az adatgyűjtés során a Nemzetközi Jégkorong Szövetség, valamint a vezető jégkorongnemzetek (kanadai, finn, svéd) protokolljait tekintettük át, végül hazai és nemzetközi szakemberekkel közösen alakítottuk ki az egységes tesztprotokollt, melyet mind a négy akadémia és a Magyar Jégkorong Szövetség is elfogadott. Az első évben mért adatokat különböző statisztikai módszerekkel elemeztük a FEHA19 korosztályos csapatainál, majd visszajelzést adtunk a korosztályos edzők részére.

Eredmények
A legfontosabb eredmény az egységes protokoll elkészülte és használata. Az első éves tapasztalatok és mérési adatok alapján a mérési kultúra elfogadtatása és beépítése a legnehezebb. A korosztályos minták elemzése és összevetése alapján az U16 korosztályban a játékosok bizonyos egyéni mérési eredményei és az alapszakasz mérkőzéseken szerzett pontjaik között mutatható ki szorosabb összefüggés, míg az idősebb korosztályoknál kevesebb a szoros kapcsolat.


Következtetés
Az eredményeket egyelőre fenntartással kell kezelni, a tesztprotokoll első éve és a korosztályra bontott minta alacsony elemszáma csak iránymutatásként használható, konkrét következtetéseket nem lehet még ezekből levonni. Ugyanakkor már most látszik, hogy a mérések beépítése fontos a felkészítés során. Célunk, hogy hazai korosztályos benchmark értékeket is meg tudjunk határozni a jövőben.